Menekültválság Magyarországon a nemzetközi sajtó tükrében

A kiválasztott újságokban megjelent, a témához kapcsolódó cikkek száma napi bontásban 2015. augusztus-szeptember hónapokban
A kiválasztott újságokban megjelent, a témához kapcsolódó cikkek száma napi bontásban 2015. augusztus-szeptember hónapokban

 

A Corruption Research Center Budapest (CRCB) elemzést készített arról, hogy a nemzetközi sajtó nyolc orgánuma milyen képet közvetített 2015 márciusa és szeptembere között a magyarországi menekültválságról és a magyar kormány szerepéről. A kutatásban a Frankfurter Allgemeine Zeitung, a Süddeutsche Zeitung, a Le Figaro, a Le Monde, a The Telegraph, a Mirror, a The Washington Post és a The New York Times 1518 újságcikkét elemezték kvalitatív és kvantitatív módszerekkel.

2015 márciusa és júliusa között csupán napi néhány cikk jelent meg a témában, a cikkek döntő többsége (1374 db) augusztusban és szeptemberben jelent meg. E cikkek időbeli alakulását mutatja a lenti ábra.

 

A kiválasztott újságokban megjelent, a témához kapcsolódó cikkek száma napi bontásban 2015. augusztus-szeptember hónapokban
A kiválasztott újságokban megjelent, a témához kapcsolódó cikkek száma napi bontásban 2015. augusztus-szeptember hónapokban

 

A cikkek száma először szeptember elején csúcsosodott: szeptember 3-án 76 db jelent meg, amikor Orbán Viktor Brüsszelben tárgyalt a menekültválság ügyében, illetve szintén ekkor történt, hogy a rendőrség Bicskénél megpróbálta leszállítani a menekülteket a vonatról, és az ottani menekülttáborba vinni, azonban a menekültek nem szálltak le a vonatról.

Szeptember 4-én egy nap alatt 90 db cikk jelent meg, ekkor történt, hogy a menekültek gyalog indultak útnak a Keleti-pályaudvarról Ausztriába, majd éjszaka a kormány úgy döntött, hogy BKV és Volán buszokat biztosít számukra a határig. Ezután szeptember 15.-én (80 db) és 16.-án (79 db) ért el ismét kiugró értéket a napi cikkszám. 15-én állt fel a jogi határzár, illetve a kormány több megyében tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet hirdetett. A szeptember 16-i magas cikkszám pedig a röszkei határátkelőnél a rendőrök és a menekültek közötti összecsapásához kötődik.

Az eredmények szerint a nemzetközi sajtó cikkeiben négy témakör kapott kiemelt figyelmet: a szögesdrót kerítés és a határzár; a magyar hatóságok által alkalmazott fizikai erőszak a menekültekkel szemben; a menekültellenesség és idegenellenesség, valamint a kormányzati intézkedések és a menekültek helyzetének kaotikussága, a magyar hatóságok szervezetlensége.

A kutatás szerint idegenellenesség, kényszerítő eszközök alkalmazása, a menekültek kriminalizálása, káosz, konfliktusok és a menekültek szenvedése jellemezte a nemzetközi sajtóban a magyarországi menekültkrízisről és a magyar kormány ezzel kapcsolatos lépéseiről kialakult képet.

A cikkcímek elemezése arra mutat, hogy Magyarország közel kétharmados arányban negatív szövegkörnyezetben szerepelt a menekültválsággal kapcsolatos cikkek címeiben. Legerősebb negatív nemzetközi sajtóvisszhangja a szögesdrót-kerítés építésének, a menekültekkel szemben alkalmazott (hatósági és nem hatósági) fizikai erőszaknak, illetve a magyar kormány menekültellenes hozzáállásának volt.

A „Magyarország” szót tartalmazó cikkrészletek elemzése alapján azt állapították meg, hogy azok döntő többsége (69%-a) valamilyen negatív szövegkörnyezetben említi hazánkat. A negatív tartalmú cikkrészleteken belül a leggyakoribb téma a szögesdrót-kerítés (22%), a menekültekkel szembeni fizikai erőszak (14%), illetve az, hogy hazánkban káoszba fulladt a menekültválság kezelése (8%).

A Keleti pályaudvar a káosz, a magyar hatóságok egymásnak ellentmondó lépései és főként az onnan induló több ezres gyalogos menet kapcsán került a nemzetközi sajtóba. Vagyis a Keleti pályaudvar kifejezést tartalmazó cikkrészletekben szintén Magyarország szintén meglehetősen kedvezőtlen színben jelenik meg.

A cikkekhez közölt fényképek statisztikai elemzése alapján a kutatók azt állapították meg, hogy a nemzetközi sajtó a menekültválság magyar eseményeit szinte egyöntetűen a rendőrség (kényszerítő eszköz), káosz, szenvedés és konfliktus fogalmi keretében ábrázolta. A fényképeken a magyar állam, mint rendőrök állama jelent meg.

A fényképek statisztikai elemzése arra mutat, hogy a magyarországi menekültválság fenti ábrázolása többnyire nem tért el az egyes portálok között. Ahol kimutatható volt szignifikáns eltérés, az sem magyarázható az egyes portálok politikai irányultságával. Az inkább konzervatív irányultságú újságok éppen úgy, legalább annyira negatívan ábrázolták a magyarországi menekültválságot és ebben a magyar kormány szerepét, mint az inkább liberális és baloldali irányultságúak.

A teljes elemzés letöltéséhez kattintson ide.